rövidazélet

Forralt bor vs. pálinka – a karácsonyi vásár tapasztalatai

2010. november 23. 20:17 - rcsdaniella

A Vörösmarty téri karácsonyi vásáron két dolgot tudtam meg. Egyrészt, hogy az idetévedő külföldiek zömének fogalma sincs arról, mi az a pálinka, másrészt, hogy a pálinka a szegények kávéja. A kettő közt persze semmilyen összefüggés nincs, de a mondatszerkezet megkívánta, hogy így írjam.

Utóbbi (nevezzük mondásnak?) előttem eddig ismeretlen volt, de nagyon találónak vélem. Mindjárt kisebb kutatásba is kezdtem és kiderült, még sokkal több másik nevet is használnak a pálinkára. Ilyen például a „nerángass”, a „célzóvíz”, a „cs-vitamin”, a „kerítésszaggató”, a „nyakolaj” és a „majomtej” – csak hogy néhányat említsek. A majomtej különösen tetszik.
Először Mangalica fogadójánál (azt hiszem, vele személyesen nem sikerült találkoznom) állok meg, itt Rézangyalt és Márton és Lányait kínálnak (málnamálnamálna!). A pultos elég kedves, de azt mondja, a forralt bor kiüti a pálinkát.
– Az a tapasztalat, hogy a külföldiek nem nagyon veszik a pálinkát – mondja. – Ha meg veszik, akkor szinte mindegy is, milyen, mert egyáltalán nem ismerik. De inkább a forralt bor megy.

Hmm. Kissé furcsállom, amit mond, na de lelkesen tovább haladok, gondolva, hogy biztos csak ő találkozott tudatlan külföldiekkel. (Én ugyanis azt feltételezem, hogy aki Magyarországra érkezik, és megpróbál előre tájékozódni, három jellemző szót biztosan hall, és ebben a háromban a pálinka legalább egyszer benne van.)
Sajnos a forralt bor vs. pálinka pultosnak ad igazat egy pár lépéssel arrébb áruló hölgy is, aki viszont bizakodó. Szerinte ugyanis bár az itt lévő embereknek – se a magyaroknak, se a külföldieknek – fogalma sincs a pálinkáról, ő azért van itt, hogy ezt a hiányt orvosolja. Kissé unott fejjel mondja, azért kapja a pénzét, hogy elmagyarázza, mi is az a pálinka, miért jó, meg ilyenek. Élmény lehet hallgatni.  
Közben találok Naményit, Agárdit, Rexet, és a Győri Likőrgyár is képviselteti magát. A Lali nevű pecsenyésnél Rézangyal van meg Márton, és itt előbukkan egy-két üveg a Brilltől is.
– A meggyeset viszik, azt – mondja a pultoslány és ezt kolléganője sűrű bólogatással erősíti meg. (Láthatóan élvezik a beszélgetést, bár nekem úgy tűnik, fogalmuk sincs arról, mi lehet az a blog és valójában azt hiszik, valami újságíróféle vagyok.)
A szemközti soron találok Ördögit meg Mártont (az öreg mindenhol ott van!) és egy üveg Frittman cserszegi fűszerest is.
Közben már lefagyott a kezem, de a pálinkától egyre jobb kedvem van. Mosolyogva megyek oda Török-Keresztury Zsuzsánnához, akinek muszáj volt leírnom a nevét, annyira kedves hölgy. Igazából iparművész és a pálinkához nagyjából annyi köze van, hogy szereti. De olyan egyedi üvegeket készít, amibe épp házipálinka való, úgyhogy beszélgetni kezdünk. Megtudom, hogy Kishomokon, ahol él, esti program a pálinkakóstolás: a szomszédét kóstolgatják.

Az ominózus feliratot végül egy sokadik pultnál látom meg, hatásosabb lenne, ha közvetlenül alá nem whiskey-t tettek volna. „Pálinka a szegények kávéja” – fantasztikus. Itt Zsindelyes meg Zwack van, úgyhogy sokáig nem időzöm. Az óriási karácsonyfa előtt állva iszom meg a búcsú málnámat (MJ) és azon tűnődöm, hogyan élhet ember a földön, aki nem ismeri a pálinkát.

 


 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rovidazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr822468791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

réce 2010.11.27. 21:11:35

Sziasztok!

Csatlakozok, eszkimolányhoz, a Karácsonyi Vásár hangulatos, s gyönyörű, s végre kezdenek az árusok is Igazi pálinkákkal hódítani.
De az eladás formája, s a külföldiekre való tukmálás az már korántsem szakmai.
Pálinka, mit honig? Ja das ist echt....

De kivételek vannak s jó pálinkák is az igaz.

üdv