Nem igazolódott be a kereskedelmi főzdék attól való félelme, hogy a tavaly szeptember 27-én életbe lépett szabályozás miatt - melynek értelmében legalizálták a pálinka otthoni főzését - forgalmuk csökkenhet. A legfrissebb adatok szerint a házi párlatfőzés bevezetése ellenére ugyanis 40 ezer literrel nőtt a kereskedelmi főzdékben előállított pálinka mennyisége. A szakma egy része szerint azonban a törvénymódosítás pontosítására lenne szükség.

- A Vám – és Pénzügyőrség új vezetése is azt hirdette meg, hogy nem az otthon főzött termékek előállításának folyamatát ellenőrzik, hanem azt, hogy ezek kerülnek-e kereskedelmi forgalomba, avagy sem, és ha igen, milyen módon – mutat rá Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, aki szerint ezt megelőzően is, a pálinkának hívott termékek közel 25 százaléka illegálisan került kereskedelmi forgalomba. - Mi azt mondjuk, hogy ha legalizálódik ez a 25 százalék, akkor az összes fogyasztás emelkedése nélkül is nő a pálinkaértékesítés és a pálinka piaci részesedése – teszi hozzá.
A pálinka kedvelők és a szakma számára jó hír, hogy az elmúlt tíz évben közel 1 liter/fővel csökkent az égetett szeszesitalok fogyasztása, a pálinka piaci részesedése pedig 5 százalékról 35 százalékra nőtt. Az emberek kezdik megérteni, hogy a pálinka már nem azonos a vasúti restiben megszokott szeszes itallal, hanem egy olyan XXI. századi termék, ami tiszta gyümölcsből készül és egyet jelent a minőséggel. A pálinkafogyasztás egyre népszerűbb, de annak érdekében, hogy az is maradjon, Piros László úgy véli, az otthonfőzésre lehetőséget adó szabályozás pontosítására lesz szükség:
- Aminek örülök, hogy az ily módon előállított terméket nem lehet pálinkának hívni, mert hangsúlyozni kell, hogy ez a termék nem pálinka! Jó azoknak, akik most szabadon, adómentesen főznek, főzetnek. De kulcsfontosságú, hogy egy terméket akkor lehet pálinkának nevezni, ha a pálinkatörvényben leírtaknak megfelel. Elértük Európában a pálinka névhasználat kizárólagosságát, elértük, hogy a gyümölcs és a törkölypálinka eredetvédetté vált. Az uniós szabvány azt mondja, hogy minden ország maga terjeszti elő, melyik termék legyen eredetvédett, azért pedig a kormány felelős, hogy a termékleírásban szereplő minőségi paramétereknek a termékek megfeleljenek.

Piros László, a lovagrend nagymestere

A pálinkalovagrend nagymestere szerint nem lehet új pálinkatörvényről beszélni, mint mondja, ez egy szabad párlatfőzésről szóló rendelkezés. Mindössze annyiban érinti a pálinkatörvényt, hogy a szabadon előállított termékekre nem lehet pálinka zárjegyet tenni.
- Viszont a szabályozás megengedi, hogy értékesítsék, tehát, ezek a termékek is zárjegykötelesek. Külön erre a célra kreáltak egy párlat zárjegyet. A rendelkezés kulcsának azt látom, hogy lehetőséget adtak arra, hogy ne otthon, a hatodik emeleten kutyuljanak az emberek, hanem vigyék el erre felkészült vállalkozásokhoz kifőzetni a pálinkát, adómentesen. Aminek viszont nem örülök, hogy nem ellenőrzi senki, miből készítik a cefrét: hogy érett és ne hullott gyümölcsből legyen. Fontos lenne az is, hogy ellenőrzött berendezéseken főzzenek, és egy felkészült, legalább tanfolyamot végzett ember készíthessen csak pálinkát. Ha valaki ugyanis nem jól, vagy szakszerűen főz, toxikus anyagok is kerülhetnek a párlatba, amelyek pedig az egészségre károsak. Nem véletlen az sem, hogy közfogyasztásra nem kerülhetnek ezek a termékek. Azt gondolom, ezt a rendelkezést át kellett volna gondolni, és nem lehetett volna csak úgy bedobni a gyeplőt a lovak közé. Abban maradtunk a jogszabályalkotókkal, hogy egy éves tapasztalat után asztalhoz ülünk és visszatérünk a témára, megpróbáljuk kiegyenesíteni a dolgokat.

Mit enged a törvénymódosítás?
A magánfőzési párlat háztartásonként 50 literig adómentes, és nincs nyilvántartási kötelezettség. A bérfőzési párlat 50 literje ezután 0 forint szeszadókulcsos, itt azonban nyilvántartást kell vezetni. Magánfőző az lehet, aki betöltötte a 18 életévét. Saját tulajdonú gyümölcsből, saját tulajdonú, maximum 100 literes desztilláló készülékkel maximum 200 hektoliterfok állítható elő, akár lakóhelyen, akár gyümölcsösben. Fontos továbbá, hogy a bérfőzető eddig csak adóraktárosnak értékesíthetett, mostantól ezt a végfogyasztó felé is megteheti a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely szolgáltatás keretében, ha megfizeti az adót és igényli rá az új zöld színű „párlat” zárjegyet.