Békési Zoltán? Amit eddig tudunk: 1990 szeptembere óta küzd a kereskedelmi pálinkapiacon, és 25 éves pálinkafőző múlttal rendelkezik, a fogyasztók kedvelik a Békési pálinkákat, a szakma tiszteli, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, a Magyar Pálinka Lovagrend egyik alapítója és meghatározó alakja, a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke. Mikor van ideje pálinkát főzni? Biztos van, hiszen a Békési Pálinka Zrt. az öt legtöbb pálinkát főző hazai vállalkozás egyike és a Békési sortiment 52 termékből áll. Ja ,és ennek a részvénytársaságnak az elnöke is. Szóval itt az ideje, hogy vele is elbeszélgessünk. Még valami: Békési Zoltánnal sem lehet magázódni. Bocs.

- Szóval a sortiment: ötvenkettő még gombócból is rengeteg. Nem sok ez egy kicsit?

- Nem.

- Persze, én is ezt mondanám, ha pálinkafőzdém lenne...

- Te, aki a szavakkal bánsz szép mondatokat akarsz leírni, és olyasvalamit, ami az olvasót érdekli. Én a gyümölcsök és a desztilláció világát ismerem, és a pálinkakedvelők igényeit. Akkor sorolom...

- De kérem, erre nincs elég felület.

- Nem kell megijedni csak a családokat sorolom, hogy érthető legyen, miért mondtam azt, hogy az 52 nem sok Van ugye az eredetvédett Békési szilvapálinka, mint önálló kategória; aztán a magyar hagyományokhoz és a fogyasztói szokásokhoz igazított 50 fokos család; a Prémium sorozat 26 -féle gyümölcsből, ezek mind fajtaspecifikus pálinkák; ott vannak az ágyaspálinkáink, amelyek friss és aszalt gyümölcs ágyon érnek és a mézes termékek.

- Nem veszik el ebben a fogyasztó?

- Már miért veszne el? Azt gondolom, ez a kör még bővíthető és bővülünk is, hiszen van egy szegmens, amiben kicsit „gyengék” vagyunk, ez pedig az érlelt pálinkák. Egyébként pedig a dolog kettős, ha valaki megkedvelte a Békési pálinkákat akkor elvárja, hogy minden tekintetben kiszolgáljuk, ha ágyast akar, akkor azt kell adnunk, ha 50 fokosat, akkor azt, és sorolhatnám. Másrészt, miért máshol keresse azt amit nálunk is megtalál. Amúgy a fogyasztó felnőtt, vágyik az egyedi pálinkákra, és itt elsősorban azokra gondolok, akiki értik, tudják, mi a pálinka és profi módon közelítenek a pálinka lényegéhez. Ugyanakkor elismerem, az átlagfogyasztó számára tényleg sok lehet egy kicsit, de. Számukra ez lehet érdekes , izgalmas és fogyasztásra ösztönző is.

- Csak egy szó: dió.

- Szóval láttad amikor a Budapesti Pálinkafesztiválon összekóstoltuk Márton János mézes dióját a mi zölddió ágyon érlelt vegyespálinkánkkal?

- Láttam. Ki nyert?

- Nem ez a lényeg, hanem a dió. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy itt, ahol élek, Békésben a diópálinkának mindig is volt hagyománya. A dió a héjas gyümölcsök kategóriájába tartozik, tehát alkalmas pálinka alapanyagnak. Mi zölddió ágyon érlelt vegyespálinkát főzünk, aminek az alapja a gesztenye pálinka. Ez a termékünk egyébként a Kiváló Magyar Élelmiszer díjat is elnyerte. Azt azért érdeklődve várom, hogy ki lesz az, aki az érett dióból főz majd először pálinkát. De vissza a zöld dióhoz: már készül a mézes változata.

- Na tessék, a legmegbecsültebb pálinkás szakember nem átallja favorizálni a sokak által megvetett „mézes pálinkát”. Nem kap ki ezért a többiektől?

- Én csak mindenkinek az emlékező tehetségére apellálok, ha a mézesről van szó. Balázs Géza 1991-ben megjelent A magyar pálinka című könyvében leírta: az 1730-as években Apor Vilmos mézes égettbort fogyasztott. Mi ez, ha nem hagyomány? És mi mást mondhatok én egyszerű pálinkafőző? Aminek népi hagyománya van, és amire ma is van igény, az nem lehet idegen a pálinkától és azt az igényt ki kell szolgálni. Tisztességes módon főzött pálinkához eredeti magyar mézet kell adni. Ennyi az egész.

- Ha már hagyomány. Úgy tűnik a Békési Pálinka Zrt. hagyomány szeretete nem csak termékekben mutatkozik meg, hanem rendezvényekben is. Saját ünnepet kanyarítottak a Békési szilvapálinkának és idén már negyedik alkalommal rendezik meg a Békési Szilvapálinka Ünnepet. Elbír egy kis régió egy ilyen hangzatos fesztivált?

- Mi az hogy! Nem csak elbír, igény is van rá. Mint ahogyan Újszilváson a Bolyhos család által rendezett Ágyaspálinka Fesztiválra és Érpatakon a Zsindelyes Pálinka és Népi Gasztronómia Fesztiválra is. Ezek a fesztiválok és a miénk is valóban a pálinka ünnepei. Mit ünnepeljünk itt Békésben, ha nem éppen a földrajzi eredtvédett Békési szilvapálinkát? Ami az egyik kitörési pontja lehet a városnak is és ennek a vidéknek is. Mi más lehet a célunk, hogy egy ilyen nemes italon keresztül propagáljuk a kultúrált és mérsékelt pálinkafogyasztást? Ez evidencia.

- Szóval akkor június 4-én és 5-én még az árokban is Békési szilvapálinka folyik?

- Ezt a túlzást írói munkásságod részének tekintem, különben is, az elmúlt hetek árvizei után ezzel viccelődni nem éppen illdomos. Mi csak ünnepelni akarunk. Pénteken üzletember találkozót szervezünk és bemutatjuk a Békési Szilvapálinka Centrumot, aztán szombaton a Magyar Pálinka Lovagrend és a társ gasztronómiai lovagrendek felvonulásával megkezdődik a Békési Szilvapálinka Ünnep, ami a főzdénkben folytatódik, remélem jó időben és késő éjszakáig.

- Ünnep után feketeleves: ma már több mint nyolcvan kereskedelmi főzde van a piacon. Bár a Békési pálinkák évtizedes előnyben vannak, mégis aktuális lehet a kérdés, nem félnek a konkurenciától?

- Attól csak a gyengék félnek. Tudjuk és tudomásul vesszük, hogy az a termék, amit csak egy cég állíthat elő, az nem lehet sikeres, mitöbb talán nem is lehet presztizs termék. Márpedig a statisztika is azt mutatja, hogy a pálinka sikertermék, hiszen az elmúlt esztendőig évente 35-40 százalékkal nőtt a fogyasztása, miközben a szeszes italok fogyasztása csökkent. Az egészséges, korrekt verseny csak jót tehet nemzeti italunknak.

- Jó, hogy szóba került a nemzeti szó. A Pálinka Nemzeti Tanács betölti azt a szerepet amit a pálinkatörvény előír számára, és amilyen lehetőséget jelent a tanács léte?

- Nos, számomra kissé fájdalmas területre tévedtünk. Előkészítője és szakmai támogatója voltam a pálinkatörvénynek, örültem a Pálinka Nemzeti Tanács létrejöttének és azt megtiszteltetésnek tekintettem és tekintem, hogy a tanács tagjává választottak. A lehetőség tehát adva volt, ám az ördög a részletekben rejlik. Sajnos ki kell mondanom, a tanácsnak a jelenlegi működési rendszerében – kellő szakmai és jogi körtnyezet hiányában – nincs érdemi szerepe. Eszközök nélkül működésképtelen.

- Még egy kényes terület. A pálinkaszakma eddig nem volt hozzászokva, hogy a munkájukról a civelek véleménye is a köztudatba kerüljön. Egyesek azt mondják, hogy azok a blogok, amelyek a pálinkával foglalkoznak, egyenesen károsak nemzeti italunkra. Így van ez?

- Miért lennének károsak? A pálinkát a fogyasztó számára készítjük, és ha neki véleménye van, miért ne mondhatná el. Huszonötéves szakmai tapasztalttal a hátam mögött van elég önkritikám és önkontrolom. Nem szoktam megsértődni a kritikákon, még az erőteljes negatív véleményeken sem. Mi évente 400 ezer liter pálinkát főzünk. Tudom hát, hogy nem minden liter csúcstermék. Ez a szándékunk, és megvan az erre való igényünk nekem is és a kollégáimnak is, és arra törekszünk, hogy a legjobbat főzzük, de ez nem mindig sikerül. Miért lenne baj, ha ezzel szembesítenek?

- Tehát nem baj. Akkor jöjjön három leg. Melyik a legjobb Békési pálinka?

- Nincs olyan kategória, hogy a legjobb, mind jó, és az borzasztó szubjektív, hogy kinek mi ízlik.

- Lehet, de most mégis választani kell.

- Rendben, akkor a Békési Prémium cigánymeggy.

- Melyik a legjobb nem Békési pálinka?

- Legutóbb az ízlett a legjobban, amit Bolyhoséknál ittam, a Bolyhos ágyas Irsai Olivér szőlőpálinka.

- Ki a Békési Zoltán által leginkább respektált pálinkás?

- Mindazok munkáját elismerem, akik a pálinka minőségének javításáért, hírnevének öregbítésért dolgoznak, hívják Márton Jánosnak, vagy legyen az a Bolyhos, vagy a Papp család. Mindenki leg nálam, aki tisztességes módon tekint a pálinkára és tisztességes módon nyúl hozzá.