2008 óta működik, és közel 7 hektáros területen fekszik a Gyulai Pálinka Manufaktúra. Egy régi mezőgazdasági iskola, annak a kertészeti tantelepe, gyümölcsöskert, illetve üvegház volt korábban itt. Az egyik főzőmesterrel, Adamik Anikóval sétáltunk végig a területen.

Első állomásunk a gyümölcsfeldolgozó. - Most kezdtünk el saját gyümölcsöst telepíteni, szeretnénk ezentúl abból dolgozni. Csak 100 százalékban egészséges és tisztított gyümölcsből főzünk ugyanis. 4 nagy tartályunk van, amelyek hűthetőek – fűthetőek, keverőlapáttal ellátottak, és további néhány a különleges gyümölcsöknek, ezekben tároljuk a cefrét. Ez az első lépcsőfoka a folyamatnak – magyarázza Anikó.
A főzőberendezésekhez érve arról mesél, terveik közt szerepel, hogy úgy építik át a főzdét, hogy az a látogatók számára átjárható legyen, nyitottabbá szeretnék tenni.
- Két berendezésünk van, a kereskedelmi főzésben tornyos rendszert alkalmazunk. Véleményem szerint ez annyiban jobb, mint a kisüsti, hogy egyszer kap hőtermelést a gyümölcs, így illatában és ízében is jobban megmaradnak az elsődleges gyümölcsaromák. Egyedül a kajszi és a szilva az, aminél szerintem mélyebb az ízvilág a kisüstin, ugyanakkor frissebb, gyümölcsösebb italt kapunk. A másik berendezésünk a bérfőzést szolgálja ki, aminek itt, Békés megyében nagy hagyománya van. A gazdák évente összeszedik a termést, elhozzák ide, mi pedig megfőzzük nekik. A térségben egyedülálló módon mi ezt is tornyosan főzzük.

A Gyulai Pálinka Manufaktúránál állandó ízt a hagyományos gyümölcspálinkák jelentenek, mint a szilva, körte, alma, és egy ideje ide sorolhatóak vadgyümölcsök is, ilyenek a som, berkenye, vadkörte, sajmeggy.
- Ami egyfajta kísérletezés, de úgy látszik, hogy bejön, azok a „Gyulai Évszakok”, ezek tavaly voltak először, de mostanra egészült ki a termés-skála. Kezdtük először a „Gyulai Nyár” – ral: ez kajszibarack, jonatán alma, vilmoskörte házasítása volt, és annyira tetszett a fogyasztóknak, hogy megalkottuk a „Gyulai tavaszt” (cseresznye, meggy és fekete ribizli), a „Gyulai Őszt” (birs és szilva) és a „Gyulai Telet” is (kökény és egy téli almafajta). Mindig az adott évnek megfelelő és abban az évben jól termő gyümölcsöket házasítjuk össze, ezt a kísérletezést mi kezdtük el Zoltánnal, a másik főzőmesterrel. A Gyulai pálinkafesztiválon tavaly aranyérmes lett a „Gyulai Nyár”, idén a HunDeszten pedig a „Gyulai Tavasz” lett Champion díjas. Mindegyikben igyekszünk visszaadni az évszak hangulatát.

Nemrég átadták a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kóstolóházát is, amely élő, interaktív kiállítóhelyként kívánja népszerűsíteni a magyar gasztronómiai kultúrát, és részletesen bemutatja a pálinkagyártás folyamatát. A kóstolóház kialakítása a StudioLR design tervezőinek köszönhető. A modern, de mégis hagyománytisztelő külső- és belsőépítészeti megoldásoknak köszönhetően harmonikusan illeszkedik az alföldi, békési tájba. A létesítmény 40-45 fő befogadására alkalmas kóstoló-, és termékbemutató teremmel várja az érkezőket. A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinkakészítés technológiáját: a pálinkafőző mester vezetésével végigkísérhetik a gyümölcs útját a párlatok elkészültéig.

Sokakat megdöbbent, hogy az ország egyik legjobb főzőmestere nő. Felmerül a kérdés: hogy esett Anikó választása épp erre a szakmára?
- Nem teljesen ez volt a terv, élelmiszeripari rendszerkutatással szerettem volna foglalkozni, így kerültem az egyetemre, ahol találkoztam Panyik tanárnővel. Amikor odajártam, akkor kezdett el fellendülni Magyarországon a pálinka. Az összes évfolyamtársamnak volt már hová mennie, átvették a nagypapától a borászatot, meg volt a helyük, hogy hol fognak dolgozni, de én nem tudtam, mihez kezdjek, mert itt, az Alföld közepén nem voltak hatalmas szőlőskertek. Sokat voltam a tanárnővel, és neki köszönhetően rájöttem, hogy a pálinka szakmában van jövő. Békési vagyok, és épp akkor végeztem az iskolában, amikor a jelenlegi tulajdonosok eldöntötték, hogy létrehoznak itt egy pálinkafőzdét, vagyis megtaláltuk egymást.
A Gyulai Pálinka Manufaktúrának jelenleg 35 különböző ízű pálinkája van, egyelőre nem tervezik azt bővíteni. A jövőbeli tervek közt szerepel azonban, hogy néhány hordóban érlelt pálinkájuk is lesz.
Ami a szakmai kapcsolatokat illeti, Anikó szerint változtatásra lenne szükség:
- Kicsit ellentmondásos a helyzet. Emberileg, barátilag összetartunk, szakmailag azonban nem. Hogy a pálinka ugyanolyan karriert fusson be, mint Olaszországban a grappa, vagy Franciaországban a konyak, ahhoz szakmai összefogás és országos támogatás kellene!